Tegnapi, bécsi lista:
01. Dom Um Romao: Hotmosphere (Pablo)
02. George Benson: Tell it Like It Is (CTI/A&M/RtB)
03. Mongo Santamaria: Mongo Soul (Riverside)
04. VA - Latin Love Moods (Capitol)
05. Monty Alexander: Perception! (MPS)
06. VA - The Spirit of Christmas (KPM 1213)
07. The Johnny Keating Orchestra Swings: One O’Clock Swing (Decca Phase 4 Stereo)
Nem akartam sokat költeni (végül azért 30 eurót sikerült a fentiekre), pláne mivel sajnos kevés lemezt adtunk el. Az utóbbi amúgy leginkább szerintem annak volt köszönhető, hogy csak egy bénább helyen sikerült nagy nehezen 1 méternyi eladó helyet szereznünk a ~300 lemezünknek. Szóval bár persze volt néhány olyan lemezünk is (pl. nekem), amiket felesleges volt kivinni meg néhány túlárazott is, de nagyon sok piacképesen árazott és úgy talán kapós is, amiket talán csak azért nem vettek meg, mert kevesen álltak meg a ládáinknál, amelyek persze nem is voltak annyira látványosak úgy, hogy csak két különböző fért el a szűkös helyen, közéjük még besűrítve egy csomó nagy- és kislemezt, amelyeket meg aztán pláne a kutya sem nézett, és állandóan fel kellett hívni a kevés megálló ember figyelmét arra, hogy azokat is lapozza át. Szóval azért sok olyan lemezem volt, amit láttam másoknál is általában dupla-tripla áron (konkrétan egy olyan eset is volt, hogy egy srác velem együtt egyszerre semmisült meg, amikor ránézett egy 14 eurós lemezemre, majd megmutatta, hogy előtte néhány perccel vette meg néhány standdal arrébb 30-ért…), és sok olyan is, amiket már vettek meg (és árusítanak, legolcsóbb ajánlatként) discogson, ebayen és hasonló helyeken másfél-kétszeres-háromszoroson.
Mindazonáltal azért hat lemezt sikerült elpasszolnom 55 euróért, így legalább a fenti lemezek árát és az útiköltséget (benzin + 2 matrica) sikerült behoznom azzal, szóval gyakorlatilag csak a vásárlói+eladói belépő árába fájt az egynapos kaland, amit “ügyesen” (picit persze gázul, amolyan magyarosan) leküzdöttünk úgy, hogy végül csak 8 eurót kellett fizetnem, annyit meg megért nekem a dolog, bár persze a tanulság kicsit rosszul esik, azaz hogy így, ilyen módon nem lehet számottevőbb pénzt és bevételt tákolni.
Talán korai és jó helyfoglalással (hogyan?) lehetne, de azt egy ideig nincs kedvem újból megpróbálni, akkor már inkább max egy olyat, hogy mondjuk fél-egy év múlva csatlakoznék egy kocsis bagázshoz, csak a 20-30 legkapósabbnak tűnő lemezemmel a hátizsákomban - eggyel még jobban leárazva őket -, bemegyek egy 5 eurós vásárlói jeggyel (a “méterenként 50 eurós költséget és a nem igazán kommunikáló szervezőknél a börze előtt sok héttel való regisztációs, majd helyszerzős küzdelmeket hanyagolva), majd szépen odatolom az összes olyan eladó vagy vásárló orra alá őket, akiknél látok rá esélyt, hogy megvennék.
Mai, akváriumos lista (ívent, képek):
01. Ahmad Jamal: Macanudo (Argo)
02-03. Wes Montgomery: While We’re Young (Milestone/Riverside) (2LP)
És ennyi. Jól sejtettem, hogy nem csak én leszek ma takarékon, hanem a börze is, és így jól is tettem, hogy csak egy fél táskányi lemezzel tekertem el az Akváriumba két órára, füles, pickupok és ládák nélkül, leginkább csak azért, hogy cseréljek megint egy párat a Jeton lemezboltot vezető Gyurival. Azt meg is tettem, és bár 6 lemezt és 800 Ft-ot adtam a fenti kettőért, de egyrészt az enyémeket - bár azok közt is voltak egész vállalhatóak - a kutya sem vette volna meg vagy vitte volna el, másrészt azokat korábban elég olcsón tudtam innen-onnan beszerezni, harmadrészt ezek zsír lemezek, amelyeket mindig örömmel fogok hallgatni és játszani.
Szóval ez így OK volt, többet nem is vártam a mai naptól.
